Oldalak

2012. április 22., vasárnap

Elővigyázatos vagy kényszeres?


Rengeteget hallani manapság a szorongással kapcsolatos kórformák eluralkodásáról. Az embernek temérdek tevékenykednivalója van, néha nem ér oda időben, ahova szeretne; nem tudja határidőre leadni a tervezett projektet. Mindenki siet, senki nem ér rá.

A szorongás egy speciális fajtájáról szeretnék kissé bővebben kitérni. Sokszor előfordul, hogy nem vagyunk benne biztosak, hogy elinduláskor bezártuk-e az ablakot, elzártuk-e a gázt, kihúztuk-e a vasalót, ésatöbbi. Ezzel semmi gond nincsen odáig, míg az ember életéből nem vesz ki napi több órát ezek leellenőrzése, s míg a körülötte lévő embereket nem kezdi el ez a dolog kissé idegesíteni. Mert ugyan ki vethetné az ember szemére, ha visszamegy, és tényleg leellenőrzi az esetleges baleseteket okozó/okozható tárgyak nem megfelelő állapotban hagyását. Ezt inkább nevezném elővigyázatosságnak.

A kényszernek különböző típusai vannak: megjelenhet gondolati, cselekvési és gondolati-cselekvési szinten egyaránt. A személy úgy érzi, hogy muszáj az adott dologra/tevékenységre koncentrálnia, különben nem képes csökkenteni fokozódó szorongását. Ugyanez vonatkozik a cselekvésre: az egyén úgy érzi, ha nem a megfelelő sorrendben végez el egy adott cselekvéssort, annak beláthatatlan következményei lesznek rá nézve.

Ez a zavar kétszer olyan gyakran érinti a nőket, mint a férfiakat. Az e betegségben szenvedők a tökéletességre, rendre, szabályszerűségre törekszenek, melyek általában véve erények, kivéve, ha túlfokozódik az adott cselekvés, mely kizárólag a feszültség csökkenésének eszköze. Ennek ellenére azonban a személyben megmarad a feszültség, és önmagát is zavarhatja a tolakodó gondolatok és felesleges mozdulatok hada. A több időt igénybe vevő cselekvések akár az ember munkahelyének elvesztését, késését és más tevékenységekre való kevesebb időráfordítását, figyelmének elvesztését is okozhatja, így számos téren jelentősen megnehezíti a normális életvitelt.

Mégsem érdemes összekeverni az elővigyázatosságot és pontosságot a kényszerességgel, hisz jelentős különbséggel bír e két dolog funkció és időbeli tényezők tekintetében.

Tavaszi eperleves mézzel, cukor nélkül

Gyorsan - finomat? Kiváló választás lehet a tavaszi eperleves.

A napokban az egyik női magazin lapjait nézegetve egy igazán könnyű tavaszias receptre lettem figyelmes, ám a hozzáadott két evőkanál porcukor nem volt megnyerő a számomra, ezért az elkészítésnél kicsit módosítottam a recepten, lássuk.

Hozzávalók
  • nagyobb doboz (kb. 400g) eper
  • 300g natúr joghurt
  • 2 ek méz
  • néhány csepp citromlé
  • 1dl tej

Elkészítés
  1. Megtisztítjuk az eperszemeket, majd jól átmossuk őket, ezt követően apró darabokra szeljük őket. 
  2. Az előkészített eper felét, a natúr joghurt felét, egy evőkanál mézet, tejet és néhány csepp citromlevet összeturmixoljuk, majd kis tálakban részekre osztjuk (Megjegyzés: a tálak félig legyenek tele csak).
  3. A maradék epret, joghurtot, egy evőkanál mézet és  néhány csepp citromlevet is összeturmixoljuk (itt kihagyjuk a tejet, ettől sűrűbb lesz a turmixunk).
  4. A második adag turmixot lassan belefolyatjuk az előző adagokhoz, s a fogyasztásig a hűtőbe helyezzük.
  5. Fogyasztás előtt eperrel, mentalevéllel, tejszínnel dekorálhatjuk kész levesünket.

 Jó étvágyat kívánok!

2012. április 7., szombat

Húsvét ünnepén





Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk

minden kedves Olvasónknak! 

Csíráztatás otthon - Kipróbáltuk

Az otthoni csíráztatás elkezdésére talán a legalkalmasabb időszak a tavasz, amikor nyílik a természet, hajtanak a növények. Miért ne nézhetnénk ezt a folyamatot naponta az otthonunkban is? 

A csírák fogyasztása egyre kedveltebb és elterjedtebb, jótékony hatásairól sorra olvashatjuk a tudományos cikkeket. Fogyasztásukat magam is egészségesnek találtam, külön ízt adtak a reggeli szendvicseimnek, amiket sokkal szívesebben fogyasztottam el. 

A boltokban többször rohantam a pulthoz, hogy van-e csíra, ám sokszor szembesültem, hogy a kedvenceim már elfogytak. Ezért úgy döntöttem, hogy utána nézek, miként lehet az otthonunkban csírát termeszteni mindennapi fogyasztásra - függetlenítve magam a bolti kínálattól. A böngészőben keresve több weblap közül válogathatunk a csíráztatás, illetve csíráztatás otthon keresőszavakra rákeresve, Rátok bízom a választást. 

Csíráztatótál
Az otthoni csíráztatás menete:
1. Először tájékozódjunk a csíráztatás menetéről, sok későbbi nehézségtől óvhatjuk meg magunkat. 

2. Tájékozódjunk azon boltok felől, ahol a csíráztató tál beszerezhető. Én a képen láthatót választottam - több blog említést tett arról, hogy az égett agyagból készült tálak sokkal nehezebben kezelhetőek, nehezebb a csírák öblítését elvégezni, így végül én is a műanyag változat mellett döntöttem (nem bántam meg).

3. A csíráztatótál után szinte már csak a csíráztatni való magokból kell válogatnunk - fontos, hogy kizárólag olyan terméket vásároljunk, amin feltüntette a gyártó, hogy csíráztatásra alkalmas. A legtöbb vetőmagot előre kezelik a kártékony rovarok ellen - ugye ezt Te sem fogyasztanád örömmel? Na ugye, tényleges érdemes odafigyelni a magok kiválasztására. Tipp: érdemes több boltba betérni, hiszen a magok árai igen különbözőek - nagy meglepetésem Budapesten a belvárosban alacsonyabb árakkal találkoztam, mint némelyik nagy élelmiszer áruházban (persze volt kivétel). 

4. A tál és a magok megvétele után már csak levegőre és vízre lesz szükségünk. Szinte az összes magot a csíráztatás előtt be kell áztatni 6-12 órára (a pontos időtartam megtalálható a magok csomagolásán, illetve az interneten is találtok róla információkat). Az órák számolgatása helyett egyszerűbben is megoldhatod, lefekvés előtt a csíráztató tál legalsó táljába egy fél maroknyi magot szórsz és felöntöd vízzel, hogy éppen ellepje a magokat (lesz, amelyik lenn marad, de lesznek olyan magok is, amelyek nem - a sikeres eredmény tekintetében én nem vettem észre jelentőségét). Tipp: ha egyszerre több magot szeretnél csíráztatni, akkor érdemes egy másik kis tálat is befogni az első áztatás során, én egy üres és tiszta vajas dobozt használtam erre a célra.

5. Az áztatás idő után, illetve az én esetemben ébredés után a csírakezdemények  egy rövid vizes öblítést követően már készek arra, hogy átkerüljenek a csíráztató tál lyukacsosabb részeibe. A csíráztatótál elhelyezésénél ügyelj arra, hogy napfényes helyen legyen, de ne közvetlen kitéve a napsugaraknak, például ablaktól kicsit távolabb elhelyezve. Tipp: Én egyszerre csak a két átlátszót használom - ha a harmadikat is használni szeretnéd, akkor ne feledkezz meg arról, hogy érdemes letakarni - így viszont a csíramagok kevesebb levegőhöz juthatnak. 

6. Az "aratásig" már csak egyetlen teendőnk van - naponta kétszer - érdemes reggel és este - átöblíteni a csírákat. Időben az öblítés talán kitesz naponta összesen három percet. Az öblítést a legegyszerűbben úgy végezheted el, hogy a folyóvíz alá tartod a csíratálakat - egyenként külön-külön, s körbeforgatva mindenhol érinted a tál tartalmát vízzel. Utána érdemes lecsöpögtetni a vizet a tálból, annyira, hogy a csíramagok között csak nagyon kevés maradjon - ha sok maradna, hajlamos lesz bepenészedni. A legtöbb csíramag már az első napokban elkezd fejlődni (ld. retekcsíra már az első nap után fejlődésnek indult). Tipp: Ha egy tálat teszel öblítés során a csíratál alá, az öblítéshez szükséges vizet megspórolhatod, hiszen felhasználhatod virágaid öntözésére. 

7. A csírák hamar szépen fejlődésnek indulnak, a mag fajtájától függően 3-7-10 nap után fogyaszthatóak, valamint hűtőben egy hétig is elállnak. Ha meggyőződtél arról, hogy a csíráid fogyasztásra készek, öblítsd le őket még egyszer jó alaposan, s már fogyaszthatóak is (s ázhat is a következő adag mag). Tipp: érdemes már az "aratás" előtti este beáztatni a következő adag magot, így folyamatos lesz a csíratermelésed. 




Jó étvágyat és örömökben gazdag csíráztatást kívánok ! :) 

2012. április 4., szerda

Egészséges(ebb)en – mégis hogyan?


Az egészséges életmód újra és újra előtérbe kerül, nem véletlen, hiszen napjainkban egyre több kutatás vizsgálja adott ételek hatását, s szinte minden napra jut egy új eredmény. Amely eredmények sokszor ellentmondóak is lehetnek, ám véleményem szerint ténylegesen érdemes lenne odafigyelni arra, hogy mit eszünk. Hiszen, ahogy a mondás is tartja: Az vagy, amit megeszel. Adjunk magunknak egy percet, hogy átgondoljuk mi mindent ettünk az elmúlt napokban. Színes a paletta.
Woman with basket of freshly harvested vegetables
Rohanunk egész nap, ezért örülünk, ha van 2 percünk beszaladni valamiért, amit gyorsan megehetünk. A másik lehetőség, hogy otthon csomagolunk magunknak és azzal szaladgálunk egész nap – ám sokszor nincs is kedvünk igazán az elcsomagolt ételhez, ami legtöbb esetben szendvics (készétel megmelegítése is igen sok bonyodalmat okozhat esetenként, ha egyáltalán van rá lehetőség). Ám nem szabad megfeledkezni, hogy mindkét lehetőség mellett fennáll az egyoldalú táplálkozás veszélye is. Gyors ételeket, cukrozott péksüteményeket fogyasztva megfoszthatjuk szervezetünket fontos tápanyagoktól, vitaminoktól; míg a szendvicsek mellé több alkalommal is bekerülhet nassolni való. Őszintén mondom, hiába teszi a gyakorlat a mestert, én nehezen találom meg azt a bizonyos arany középutat.

Több éves rohanós táplálkozásom során egyszer csak ráébredtem, hogy nagyon gyorsan eszem, nem rágom meg megfelelően a dolgokat és rengeteg olyan táplálékot fogyasztok el, amik egyáltalán nem nevezhetőek egészségesnek. Ezen gondolkodván rájöttem, hogy a sok rágcsálni való, cukros finomságok forintban egész magasra is rúghatnak, továbbá még egy indok volt a mérleg folyamatos visszajelzése, ami igen elkedvetlenített. Odáig jutottam, hogy elkezdtem egyre negatívabban gondolkodni ezen egészségtelenebb ételekről, elkezdtem elhagyni őket, ám helyettük elkezdtek kopogni a szemeim, hiszen nem pótoltam őket semmivel. Esti tanulás mellé sokszor becsúsznak a nassolni valók – nem kávézom és energiaitalokat sem fogyasztok, amik kilók formájában felmasíroznak a testre, továbbá fokozott bűntudatot is válthatnak ki. Nagyobb akaraterőre volt szükségem és átbillentem a ló másik oldalára, minden egészségtelenebbnek tűnő ételt elkerültem, illetve sokkal kevesebbet fogyasztottam belőlük (zsírosabb házi ételek). A legnagyobb probléma itt adódott, egyre rosszabbul lettem, minden vírust sikeresen kihordtam, de egészségesebbnek egyáltalán nem éreztem magam, habár a fejemben tudtam, hogy annak kéne lennem. Jó egy hónapig tartott ez az állapot, amikor elkezdtem megkeresni az egyensúlyt. Megtanultam, hogy egészségesen táplálkozni egyik napról a másikra egyszerűen nem lehet. Ha éveken át terheled a szervezeted, akkor idő kell neki, míg tisztul.
Spaghetti pasta with pesto sauce on plates
Az egészségesebb életmódot érdemes kis lépésekkel kezdeni! Folyamatosan odafigyelni arra, hogy mit is eszel? Mik azok, amikről könnyen le tudsz mondani? Mi nem okoz igazán örömöt? Mitől vagy utána esetleg kicsit rosszul? Mi terheli meg a gyomrodat? S mikkel tudnád ezeket az életeket helyettesíteni?

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás megnövelése igazán jó ötlet – ám salátánál elkerülhetőek a különböző extra tartósított öntetek (otthon természetes alapanyagokból Te is készíthetsz magadnak), valamint a gyümölcsöt mindenféle édesítő nélkül fogyasztod.

További ötleteinket, tippjeinket hamarosan megosztjuk Veled is!
Addig is várjuk személyes tapasztalataidat! 

Test - az egyetlen szabad tér


Anorexia. A szó, amit ha meghall az ember, egyből az eszébe idézi fiatal lányok csontsovány alakját, akik a kifutókon járkáló modellekhez hasonló testalkatra vágynak. Akik nem elégedettek saját magukkal, így sanyargatják önmagukat. Akik divatmajmok. Akik számolják, mennyi kalóriát szabad megenniük és mikor. A dolog azonban ennél komplexebb… ugyanis az eszükbe idézhetné azt is, hogy ezek a lányok szenvednek. Nem a külsejük, az elérni kívánt forma miatt. Az csak másodlagos. Magától az élettől szenvednek, abban nem mernek felszabadultan létezni. A csupa bőr és csont külső lázadást implikál, s az valóban az is. Habár ezen lányok életének minden területe pontosan meg van tervezve, és éldegélnek biztonságos burkukban, mégis az egyetlen terület, ami felett hatalmuk lehet, az a testük. Szabadon dönthetnek afelől, hogy mit egyenek és mikor. Míg mások dönthetnek arról, hogy mely iskolába járjanak, mit tegyenek mondjuk a hétvégén, addig az anorexiások élete az állandó megfelelésről szól.

Mint a legtöbb lelki betegség esetében, úgy ennél a testképzavarnál is súlyos lelki tényezők húzódnak a háttérben, amely már a gyermekkortól predesztinálhat e zavarnak a hajlamára, amennyiben az egyéb közrejátszó tényezők is aktiválódnak.
Galgóczi Dóra „Test a lélek börtönében” c. könyve rendkívül elgondolkodtató. A könyv valójában regény, mely egy anorexiás lány naplóbejegyzéseit tartalmazza. A lány, Anikó életútja rengeteg lelki tényezőt és eseményt jelenít meg, amely sejteti a végkifejletet – az anorexiát.

Az anorexia az élet teljes területét lefedi – a személy nem képes kilépni biztonságos köréből, hiszen eddig mindent megtettek neki, így képtelen egészségesen harcolni önmagáért, új emberekkel megismerkedni, új helyzetekben feltalálni magát, szerelembe esni. Kényszeresen tartja magát a burokban, hisz nem tanulta meg az igazi élet leckéit. Nem bukott fel, és nem kellett felállnia magától. Eltanulgat, megszerez minden elméleti vizsgát, amint azonban a gyakorlatban kellene kipróbálnia magát, megfutamodik. Mindig alacsonyabbra teszi a mércét, hogy képes legyen azt megugrani. Abszolút kockázatkerülő. És örök gyerek.
Szándékosan nem kívántam a testalkat soványságára felhívni a figyelmet, hiszen nem ez a fő, bár ez a látszat. Ahogyan Anikó a szerelemről vall, fontos megérteni mondandóját: „Miért gondoltam úgy, hogy minden lány elnyerheti valaki szerelmét, csak én nem vagyok rá képes? Mi hiányzik belőlem, hogy nem adok rá esélyt magamnak? Egy tátongó hiány: az önbizalom. Ami nem függ a külső megjelenéstől, sem az észtől. Nem vásárolható meg, pedig nagyobb érték lehet minden anyagi jutalomnál. Nélküle elvesztünk, nem tudunk alkotni, adni és elfogadni, szorongástól mentesen élni.”

Galgóczi Dóra (2010). Test a lélek börtönében. Engedj szabadon, anorexia! Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest.

2012. április 2., hétfő

A szexuálpszichológián innen és túl…


A szexuálpszichológia igencsak felkapott terület lett napjainkban. Sorra jelennek meg a könyvek, ám sokszor nehéz kiválasztani a számunkra megfelelőt. Az alábbiakban egy kis áttekintést szeretnék adni azok számára, akik az előadások, tankönyvek, szakkönyvek és cikkek forgatagában találják magukat, sorra olvasva ugyanazon információkat, s ezáltal talán elmaradnak a kellemesebb, szórakoztatóbb és ízletesebb kötetektől.
Miért ne olvashatnánk a szexuálpszichológia irodalmából olyan hagyományokon és eredeti gondolatrendszeren alapuló könyveket, amelyek az új ismereteknek és a szórakozásnak is egyaránt helyt adnak. 
Kezdjük az alapoknál – Káma Szútra – ki ne hallott volna már róla? Ám ennél azért biztosan kevesebb olvasták el, pedig érdemes. Jópár évszázadot visszarepülve a keleti világban találjuk magunkat, ahol lehet, hogy okosabbak voltak a szexuális vágyak keltésének módszertanában, mint a mai felnőtt filmek? Mondhatnám, hogy egy természetes hatóanyagú tippek és trükkök fejezetek csomagja a könyv, ám ennél többel találkozunk. Nemi szervek megnevezésének hadával, amelyek olykor a könnycseppet kicsalják a szemedből, ha figyelmesen olvasod. Nem szabad kihagyni a jógatudást felülmúló pozitúra leírásokat sem, ám fontos megjegyezni, hogy az eredeti könyv nem ezekkel egyenlő, sokkal inkább egy informatív írással találjuk szembe magunkat.

Ha kicsit ínycsiklandozóbb irányba fordulunk, akkor mindenképpen szerezzük be az Illatos kert című könyvet (szerző: Muhammad an-Nefzawi). Továbbra is a múltban maradva a 15. században találjuk magunkat az arab szerelmi kultúra kellős közepén, ezen kultúráról szintén sok ismerettel bírunk, de valahogy mindig kimarad, hogy ezen szemlélet  szerint a„ két egymáshoz tartozó ember meghitt kapcsolatában a szerelmet a legszentebb földi jónak, az élet legnemesebb örömének tartja”. A valós helyzet természetesen közel sem ilyen idillikus, ám a szigorú szabályoknak alárendelt nők és titkos segítőik rendelkeztek egy sajátos eszköztárral ez elnyomásokkal szemben. Erről sok-sok történetmesélés található a könyvben, amikért már megéri elolvasni a művet, szem nem marad szárazon a női praktikáknak köszönhetően, ám a cselek mellett megtalálható a kölcsönös odaadás, a hűség és házasság pozitív és szinte tökéletes példája is, bemutatva ezzel a kultúrán belül húzódó sajátosságokat is. Bölcs tanácsok mellett ma már naivnak számító ötletekkel is találkozhatunk a koraibeli pajzán történetek körében, valamint újabb „csodaszerekkel” ismerkedhetünk meg szinte receptszerűen.

A sok helyen még ma is megtalálható puszta testiségen kívül egyre többször találkozhatunk a Misztikus szex fogalmával, így hát nem véletlen, hogy Louis W. Meldman ezt a címet adta művének, mely mélytartalmát Platón szavaival illeti „Isteni önkívület…”. A nők függetlenedési törekvései és céljaik kivívása óta egyre fontosabbá vált, hogy a nő is örömöt találjon a közös ágyban. A misztikus szex feltételezi, hogy az mindkét félnek jó és a testi feszültségek csökkenése és az örömérzés mellett egy magasabb szintet is elérhet az ember, amire megfelelő lehetne az egyesülés szavunk, de itt még mindig a testiségre asszociálunk. A fő mondanivalója a könyvnek, hogy a szexualitáshoz ösztönösen kreatívan és spontán módon közelítsünk – vagyis nem előre megfontolt szándékkal és teljesen kész forgatókönyvekkel induljunk neki a paplannak. A misztikus testi-lelki-szellemi szerelem egy teljesebb – akár legteljesebb – életet eredményezhet. Természetesen mindig van mit még magasabban meghaladni, érdekes olykor a „felhőkről” is tudni.

Leszállni az égből és szembeülni valakinek a problémáival, mint szexuálpszichológus már nem olyan euforikus állapot, mint előadásra járni, ugyanolyan komolyságra és elhivatottságra van szükség, mintha gyermekkel vagy felnőttekkel dolgoznánk bármilyen pszichológiai vagy neveléstudományi területen. Két könyvet ajánlanék azoknak, akik úgy érzik, hogy ez a szakma nekik való lenne. Mindkettő Dr. Lux Elvira tollából ered, először érdemes Hát még nekem… című könyvét kézbe venni, ahol az ő emlékeibe nézhetünk bele, esetekkel és megoldásokkal találkozhatunk, beleképzelve magunkat a szakmába. S ha már a szakmai oldalnál tartunk, akkor mindenképpen olvassuk el Szexuálpszichológia címmel megjelent könyvét is, amiben módszerekről, csoportosításokról és betegségekről olvashatunk. Az élet nem fenékig tejföl, így ez a terület sem mosolyelnyelő bólogatásokra épül pár nemi szerv említése során, így a szaftos három betűs részek mellett nem árt felkészülni egészen más történetekből is. Ám cikk elején említett bujaságokhoz visszatérve ajánlom A bujaság szonettjei című verses kötetet – a világirodalom legszebb erotikus verseivel, ennél többet erről a könyvről szerintem nem is kell mondanom. J

Boldogságterv – Egyszerűen és szabadon!


Legyél boldog! Tedd magad boldoggá! Élj boldogabban!  és még sorolhatnánk a hasonló szinte már felszólító mondatok, amik mind-mind remek gondolatok, ám a „hogyan” valahogy mindig kimarad. Rengeteg önsegítő könyv írja meg azt is, hogy hogyan, de valójában nem ad önmagának sem választ a felsorolt elméletek halmazában vagy Te éppen nem arra a kérdésre keresed a választ. Sokszor tényleg eget rengető változásra buzdítanak, amiket nehezen vagy sehogy sem tudsz megvalósítani egy szem varázsütésre. S akkor? Nem lehetsz boldog? A boldogság csakis egy világmegváltó terv után születhet meg? Szerintem nem. Miért ne lehetnél boldog egy-egy pillanattól is? Véleményem szerint nem kell megváltani a világot azért, hogy csak egy kicsit is boldogabb legyél – s sok kicsi sokra megy, néha valóban érdemes megfogadni. 

Nemrégiben kaptam ajándékba Gretchen Rubin Boldogságterv című könyvét. A könyv borítója már megkapó és már akkor kedved támad megnézegetni. Kék madárka és virágok – nagyon hangulatos. Belelapoztam a kötetbe: Aludj többet! Mozogj többet! Törj magasabbra! Dicsérj gyakrabban! Ne pletykálj! Néztem, hogy hát ez megint egy jó tanácsokat adó könyv lesz és ennyi? Rengeteg remek ötlet, amiket hihetetlen nehéz megvalósítani. Első gondolatom az volt, hogy majd lépésenként haladok és ha egy tanácsot siker megtartanom, akkor majd folytatom a könyv olvasását. Aludj többet! Hm, kellett két hét ezt bevezetni, ám a következőnél, miszerint többet kéne mozognom, félretettem a könyvet, hogy ezt így hirtelen nem fogom tudni teljesíteni. Igen ám, de a könyv hónapok szerinti fejezetekre van felosztva és már elmúlt bőven január. Gondoltam egyet, hogy ezt a mozgásos részt átugrom, mert még nem értem meg a változásra, de nézzük csak sorban végig. S az olvasás során világosodtam igazán meg: nem kell ezeket nekem mind betartanom, teljesítenem, hiszen nem ez a cél. A cél, hogy saját boldogságtervem legyen, ez a könyv csak egy mintát mutat, amit ismétlem, nem kell követnem. Micsoda szabadság! 

Magam választhatom meg, hogy miben szeretnél változni, több vagy éppen kevesebb lenni. Mire van szükségem, mi hiányzik és mi nem tetszik. Talán éppen a legutolsó az, ami a legnehezebb – mi nem tetszik önmagamban és miért. S ha ezt meg is találod, akkor ezen változtatni talán még nehezebb. Kivéve, ha úgy állsz hozzá, hogy ez neked is és a környezetednek is jót fog tenni. A könyv olvasása közben többször elgondolkodtam, hogy vajon nekem miből állna a boldogságtervem és tényleg csodákra bukkantam. Kis tervek alakultak, amiket a mindennapokba próbáltam bevezetni. S valahogy a könyv egy olyan ihletet adott, hogy tényleg sikerült sok-sok kis apróságot megtennem azért, hogy egy-egy napom boldogabban teljen. Tényleg nem nagy dolgokat választottam, ám jobban éreztem tőlük magam és a környezetem is érezte és értékelni is kezdte a szinte észrevehetetlen kis változtatásokat. Tavasz elején a szoba teljes kitakarítása és a ruhás szekrények átpakolása talán hosszadalmasnak és fárasztónak tűnhet, ám ha lelkesen indulsz neki, talán jobb lesz a körérzeted is a szobádba tartózkodás során. Mulass a kudarcokon! S tényleg, leesik valami, bevered a fejed és olyanokat mondasz… ahelyett, hogy mosolyognál egyet és menne tovább a napod. Könnyűnek hangzik? Igen. Könnyű valóban nem egy jó nagyot odamondani az asztal sarkának? Már annyira nem. Sok ellenségesség és negatív érzelem, azonban nem a legjobb fűszer életed megízesítésére. S talán az egyik legfontosabb: Örülj most! Saját magamon tapasztaltam, hogy Boldog leszek, ha ez és ez teljesül, sikerül, megvalósul. Ám, amint elérem, azon kezdek gondolkodni, hogy mi legyen az, amit ha elérek, akkor majd boldog leszek… ám ennek a folyamatnak valahogy sosem lesz vége, s kimarad az öröm.

Sok-sok gondolatot tartalmaz ez a könyv, amiket se betartani nem kell, se megfogadni nem kell, s talán éppen ettől lesz vonzó megannyi leírt és saját ötlet is. Mindenesetre érdemes elolvasni, ha kis segítségre van szükséged – a szerző saját ötletei mellett sok más ember boldogságterv részleteit és sikereit is bemutatja. Számomra igazán szemléletformáló könyv volt és a mai napig érzem a hatását.  Örültem a könyvnek, hiszen nem várt el tőlem semmiféle teljesítményt, az önmagam felé irányuló tervekkel elkészültem a könyv befejezésével egy időben.

Amennyiben megosztanátok velünk, úgy szívesen fogadjuk a Ti boldogságterveiteket, ötleteiteket! 

Köszöntő

Young woman leaning on tree branch

Kedves Olvasó!


Köszöntünk újonnan induló blogunkon! Engedd meg, hogy tegezzünk - így könnyebb megszólítanunk.

Először szeretnénk Neked bemutatkozni.

Márki Gabriella (24) negyedéves pszichológus hallgató vagyok az ELTE PPK klinikai- és egészségpszichológia szakirányán. Az egyetem mellett elvégeztem dr. Pándy Mária vezetésével a szexológus tanácsadó képzést, valamint jelen szemeszterben fejezem be dr. Antalfai Márta vezetésével a komplex művészeti terapeuta képzést.  Fő érdeklődési területem a nők világa - különös tekintettel nőgyógyászati és lelki eredetű problémákra. 2006 óta foglalkozom újságírással, szabadidőmben görögül tanulok az ELTE BTK Újgörög Tanszéken, illetve Lőrincz Vitus festőművésznél veszek órákat. 

Miklós Martina (24) szintén negyedéves pszichológus hallgató vagyok az ELTE PPK klinikai- és egészségpszichológia szakirányán.Párhuzamos képzésben másodéves hallgatója vagyok az SE ETK ápolás és betegellátás szakirányon gyógytornász szakon. Érdeklődési köreimbe tartozik a nők testi-lelki jólléte, valamint a gyermekpszichológia és gyógytorna. Szabadidőmben szívesen mozgok, zumbázom. 

Reméljük, hogy blogunkkal segíthetünk testi-lelki jóllétetek megőrzésében. 
Üdvözlettel,
Gabi és Martina
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...