Mitől függ, hogy kiből lesz “jó” gyerek? Bántalmazott gyerekek eltérő fejlődési menete

Role of Genotype in the Cycle of Violence in Maltreated Children

Köztudott, hogy a bánatalmazásnak maradandó sérülései vannak, mint testelieg, mind lelkileg. De mi határozza meg azt, hogy ki hogyan küzd meg ezzel?

Caspi és munkatársai (2009) nagyszámú fiúmintát vizsgált születéstől a felnőttkorig, hogy kiderítsék, miért van az, hogy néhány bántalmazott gyermek felnőttként antiszociális viselkedést mutat, mások azonban nem. A kutatók e vizsgálat során egy neurotranszmitter metabolizáló enzimnek, a monoamine oxidáz A-nak (MAOA) a szabályozó génjének polimorfimzmusában találták meg a bántalmazásra gyakorolt hatás kulcsát. A magas MAOA szintű genotípussal bíró gyerekek kevésbé voltak hajlamosak az antiszociális viselkedés kifejlesztésére.

Mindez epidemiológiai bizonyítékkal szolgál arra, hogy a gyermek genotípusa moderálni képes a gyermek érzékenységét a környezeti inzultusok kapcsán.

A gyermekkori bántalmazás univerzális kockázati tényezője az antiszociális viselkedésnek.

A durva – főleg ingadozó, kényszerítő erejű és büntető – bánásmódban részesült fiúknál megjelenhetnek viselkedési zavarok, antiszociális személyiségzavaros tünetek és lehetnek erőszakos cselekmények elkövetői. Minél korábban tapasztalja meg a bántalmazást a gyermek, annál inkább jelennek meg ezen zavarok, tünetek. Ennek ellenére nagy különbség van a gyermekek reagálási módjaiban: habár a bántalmazás 50%-ra növeli meg a későbbi bűnügyek elkövetésének kockázatát, a legtöbb bántalmazást átélt gyermek mégsem lesz felnőttkorában bűnöző.

Ezek kapcsán fordult a figyelem a biológiai tényezőkben fennálló különbségekre, melyek moderálhatják a bántalmazásra adott reakciókat.

A MAOA gén az X kromoszómán lokalizálható. Ez a gén kódolja a MAOA enzimet, mely metabolizálja a neurotranszmitterek közül a norepinefrint, a szerotonint és a dopamint. Teszi mindezt azért, hogy ezen transzmitterek inaktívak legyenek. A MAOA akitvitásában bekövetkező genetikai deficienciák kapcsolatba hozhatóak az agresszív viselkedéssel mind egereknél, mind embereknél. Így állapították meg, hogy a magas MAOA szint visszaszabályozza a norepinefrint, szerotonint és dopamint, így kevésbé alakul ki a személynél az antiszociális viselkedés.

Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyiben meghatározó szerepe van a későbbi viselkedés alakulásában mind a környezeti, mind pedig a biológiai faktoroknak, s hogy ezeket nem külön-külön, hanem egymással interkacióban kell kezelni.

Eredeti cikk:

Caspi, A., McClay, J., Moffitt, T. E., Mill, J., Martin, J., Craig, I. W., Taylor, A., Poulton, R. (2002). Role of Genotype in the Cycle of Violence in Maltreated Children. Science, 297, 851.