Role of Genotype in the Cycle of Violence in
Maltreated Children
Köztudott, hogy a bánatalmazásnak maradandó sérülései
vannak, mint testelieg, mind lelkileg. De mi határozza meg azt, hogy ki hogyan
küzd meg ezzel?
Caspi és munkatársai (2009) nagyszámú fiúmintát
vizsgált születéstől a felnőttkorig, hogy kiderítsék, miért van az, hogy néhány
bántalmazott gyermek felnőttként antiszociális viselkedést mutat, mások azonban
nem. A kutatók e vizsgálat során egy neurotranszmitter metabolizáló enzimnek, a
monoamine oxidáz A-nak (MAOA) a szabályozó génjének polimorfimzmusában találták
meg a bántalmazásra gyakorolt hatás kulcsát. A magas MAOA szintű genotípussal bíró gyerekek
kevésbé voltak hajlamosak az antiszociális viselkedés kifejlesztésére.
Mindez epidemiológiai bizonyítékkal szolgál arra,
hogy a gyermek genotípusa moderálni képes a gyermek érzékenységét a környezeti
inzultusok kapcsán.
A gyermekkori bántalmazás univerzális kockázati
tényezője az antiszociális viselkedésnek.
A durva – főleg ingadozó, kényszerítő erejű és
büntető – bánásmódban részesült fiúknál megjelenhetnek viselkedési zavarok, antiszociális
személyiségzavaros tünetek és lehetnek erőszakos cselekmények elkövetői. Minél
korábban tapasztalja meg a bántalmazást a gyermek, annál inkább jelennek meg
ezen zavarok, tünetek. Ennek ellenére nagy különbség van a gyermekek reagálási
módjaiban: habár a bántalmazás 50%-ra növeli meg a későbbi bűnügyek
elkövetésének kockázatát, a legtöbb bántalmazást átélt gyermek mégsem lesz
felnőttkorában bűnöző.
Ezek kapcsán fordult a figyelem a biológiai
tényezőkben fennálló különbségekre, melyek moderálhatják a
bántalmazásra adott reakciókat.
A MAOA gén az X kromoszómán lokalizálható. Ez a gén
kódolja a MAOA enzimet, mely metabolizálja a neurotranszmitterek közül a
norepinefrint, a szerotonint és a dopamint. Teszi mindezt azért, hogy ezen
transzmitterek inaktívak legyenek. A MAOA akitvitásában bekövetkező genetikai
deficienciák kapcsolatba hozhatóak az agresszív viselkedéssel mind egereknél,
mind embereknél. Így állapították meg, hogy a magas MAOA szint
visszaszabályozza a norepinefrint, szerotonint és dopamint, így kevésbé alakul
ki a személynél az antiszociális viselkedés.
Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyiben meghatározó
szerepe van a későbbi viselkedés alakulásában mind a környezeti, mind pedig a
biológiai faktoroknak, s hogy ezeket nem külön-külön, hanem egymással
interkacióban kell kezelni.
Eredeti cikk:
Caspi, A., McClay, J., Moffitt, T. E., Mill, J., Martin, J., Craig, I. W., Taylor, A., Poulton, R. (2002). Role of Genotype in the Cycle of Violence in Maltreated Children. Science, 297, 851.
